Tartalom:

• Alapszabályzat
• Tenyésztési szabályzat

Alapszabályzat

MAGYAR SPORTLÓTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE

ALAPSZABÁLY

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA
III. AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGE
IV. AZ EGYESÜLET TAGJAI
V. TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGE
VI. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
VII. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA
VIII. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS BEVÉTELEI
IX. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1./ Az egyesület neve: Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesülete (MSLT)

2./ Az egyesület székhelye: 1087 Budapest, Kerepesi út 7. (Nemzeti Lovarda)

3./ Az egyesület jogállása: Országos hatáskörrel elismert tenyésztő szervezetként működik, a Magyar Köztársaság területén. Feladatait alapvetően az Állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV tv. 20-25 előírásai, valamint végrehajtására kiadott 30/1994. /VI.28./ FM rendelet határozza meg. Szakmai felügyeletét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium törvényességi felügyeletét a székhely szerinti illetékes ügyészség látja el.

Vissza a lap tetejére

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA

• A magyar sportló múltbeli és jelenlegi tenyészértékének megőrzése, magasabb követelményeknek is megfelelő, elsősorban a díjugrató, a military és a fogathajtó sportágakban nemzetközi szinten is eredményesen használható, nemes, szilárd szervezetű, jó mozgású magyar melegvérű lófajta tenyésztése.
• Egységes tenyésztési elvek érvényesítése
• A tenyésztők érdekképviselete

Vissza a lap tetejére

III. AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGE

1./ A tenyésztés területén:

1. 1/ Vezeti a fajta törzskönyvét, meghatározza a tenyészcélt, a tenyésztési módszereket és a szelekciós eljárásokat
1. 2/ Működteti a hivatalos küllemi bírálatot
1. 3/ Részt vesz a szakember képzésben, és szaktanácsadást végez
1. 4/ Bemutatókat, kiállításokat és tenyészszemléket szervez
1. 5/ Részt vesz a nemzetközi tenyésztési integrációban. Képviseli a tagságot különböző hazai és nemzetközi tenyésztőszervezetekben

2./ Az érdekképviselet területén:

2. 1/ Megteremti az egyesület működéséhez szükséges anyagi alapokat, gondoskodik azok rendeltetésszerű felhasználásáról
2. 2/ A tenyésztők képviseletében javaslatot tesz a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak a tenyésztéspolitikai koncepciók kialakítására, lehetőség szerint részt vesz a lótenyésztést érintő jogszabályok megalkotásának előkészítő munkájában
2. 3/ Árveréseket szervez

Vissza a lap tetejére

IV. AZ EGYESÜLET TAGJAI

1./ Az egyesület tagja lehet minden magyar vagy külföldi állampolgár, valamint jogi személy, aki elfogadja az egyesület alapszabályát, tenyésztési programját, annak szellemében tevékenykedik.

A tagsági viszony alapján lehetnek:

1. 1/ az egyesület rendes tagja lehet, akinek tulajdonában legalább egy a Magyar Sportló Méneskönyvi feltételeknek megfelelő érvényes párosítási tervvel rendelkező kanca, vagy tenyésztési engedéllyel rendelkező mén van. Minden tagnak egy szavazati joga van.
1. 2/ az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az olyan köztiszteletben álló, a lótenyésztés érdekében kiemelkedő tevékenységet kifejtő személy, akit a közgyűlés tiszteletbeli taggá megválaszt. A tiszteletbeli tag a tagdíjfizetési kötelezettség alól mentesül.
1. 3/ az egyesület pártoló tagja lehet, aki az 1. 1/ pontban meghatározott lóval nem rendelkezik, de az egyesület alapszabályát és tenyésztési programját elfogadja, az egyesület működését támogatja. Köteles pártoló tagdíjat fizetni.

2./ A tagsági viszony keletkezése:

Tagsági viszony a kitöltött és aláírt belépési nyilatkozattal, valamint tagdíj befizetésével létesíthető.

3./ A tagsági viszony megszűnése:

• Az egyesületi tagsági viszony kilépéssel, kizárással, jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, vagy a természetes személy halálával szűnik meg.

A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel kimondhatja annak a tagnak a kizárását, aki:

• tudatosan hamis adatokat közöl, vagy egyáltalán nem szolgáltat adatokat
• súlyosan vét az alapszabály, vagy a tenyésztési program ellen
• tagsági jogaival visszaélve önmagának jogtalan előnyt, illetve másoknak tudatosan kárt okoz

 
• A tagsági jogviszonya automatikusan megszűnik annak a tagnak, aki fennálló tartozását az írásbeli fizetési felszólítás után 30 napon belül nem egyenlíti ki. Az ily módon megszűnt tagsági jogviszony a fennálló tartozás duplájának megfizetése után létesíthető újra.
• A kizárt tag az egyesület felé semminemű igénnyel nem léphet fel, annak szolgáltatásait nem veheti igénybe. A kizárás nem érinti az egyesületnek a hátralékos tagdíjra, illetőleg egyéb az egyesület felé fennálló tartozás kiegyenlítésére vonatkozó követelését.
• Az egyesület megszűnése esetén a tagot a megszűnt egyesület tehermentes vagyonából a megszűnéskor nyilvántartott lólétszámának megfelelő arányos rész illeti meg.
• Azt a tagot, akinek bármilyen okból állománya megszűnik és azt egy éven belül nem pótolja, az egyesület a tagok sorából törli. Ilyen esetben az érintett tagnak joga van tagságának pártoló tagként való folytatására és az akadály megszűnésekor tagsági viszonyának visszaállítására.

Vissza a lap tetejére

V. TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGE

1./ Minden tag köteles az egyesület munkájában részt venni és annak eredményessége érdekében a meghatározott szakmai előírásokat betartani.

2./ Az egyesület tagjai, illetve pártoló tagjai a közgyűlés által évente meghatározott tagdíjat kötelesek fizetni.

3./ A kizárt tag újbóli felvétele csak akkor lehetséges, ha

• a kizárás oka megszűnt
• a kizáráskor fennálló tartozásának dupláját kiegyenlítette

4./ Minden tag jogosult az egyesület könyveibe és egyéb irataiba betekinteni, az egyesület vezetőitől felvilágosítást kérni előzetes egyeztetés alapján.

5./ Az egyesület rendes tagja jogosult a közgyűlésen és az egyesület rendezvényein részt venni, bármely tisztségére választható és szavazati joggal rendelkezik. A tiszteletbeli és pártoló tagok tanácskozási joggal vehetnek részt a közgyűlésen, szavazati joggal nem rendelkeznek.

6./ Az egyesület tevékenységének gyakorlása során az általa nyújtandó szolgáltatásokat illetően más személyekkel és gazdálkodó szervekkel szemben köteles tagjait és pártoló tagjait előnyben részesíteni.

7./ Az egyesület valamely jogszabályt sértő, valamint az alapszabályba ütköző, vagy a kisebbség jogos érdekét sértő határozatát a bíróság előtt bármely tag megtámadhatja a tudomására jutásától számított 30 napon belül.

8./ Minden tag jogosult az egyesület által szervezett rendezvényeken részt venni.

Vissza a lap tetejére

VI. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

1./ A közgyűlés

Az egyesület legfőbb szerve, a tagok összességéből álló közgyűlés. A tagok érdekeiket a közgyűlésen közvetlen módon gyakorolják. A közgyűlés az egyesületet érintő valamennyi kérdésben jogosult dönteni.

1. 1/ A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

• Az egyesület alapszabályának elfogadása és módosítása
• Az egyesület tenyésztési programjának elfogadása és módosítása
• Az egyesület elnökének a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak, az elnökség tagjainak, és az ügyvezetőnek megválasztása és visszahívása
• A felügyelő bizottság elnökének és az ügyvezető éves beszámolójának elfogadása, valamint az éves mérleg jóváhagyása.
• Az egyesület éves munkatervének meghatározása, előterjesztett pénzügyi előirányzatának tudomásul vétele.
• A tagsági díj meghatározása.
• Tisztségviselők tiszteletdíjának meghatározása.
• A tag kizárása.
• Döntés más egyesülettel való egyesülésről, illetve valamely más szövetséghez való csatlakozásról.
• Az egyesület feloszlatása.

1.2/ A közgyűlés összehívásáról az elnök gondoskodik. A meghívót a napirend megjelölésével a közgyűlés tervezett megtartása előtt legalább 15 nappal kell minden tag részére megküldeni.

1.3/ A közgyűlés akkor határozatképes, ha a rendes tagok legalább 50%-a + 1 fő jelen van. A közgyűlésre szóló meghívóval egyidejűleg a közgyűlés határozatképtelensége esetére a kiírt napirendi pontoknak megfelelően az ismételt közgyűlés összehívható. Az ismételt közgyűlésre szóló meghívóban figyelmeztetni kell a tagokat, hogy az ismételt közgyűlés bármilyen kérdésben a tagság egészére vonatkozó döntéseket hozhat.

1.4/ A közgyűlést évente legalább egy alkalommal kell összehívni. Rendkívüli ülést kell tartani akkor, ha:

• a tagok legalább 1/3-a az ok és cél megjelölésével azt kéri,
• a felügyelő bizottság kezdeményezi,
• a bíróság elrendeli.

1.5/ A közgyűlést az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az ügyvezető elnök vezeti. A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.
Ez alól kivételt képező esetek:

1.5. 1/ A jelenlévő küldöttek 2/3-nak nyílt szavazata szükséges az alábbi kérdések eldöntéséhez:

• az egyesület alapszabályának elfogadása és módosítása
• az egyesület programjának elfogadása és módosítása
• a tagdíj meghatározása

amennyiben az adott kérdésben 2/3-os szótöbbség nem születik, a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

1.5. 2/ Személyi kérdésekben a közgyűlés titkosan szavaz.

• Az egyéni választás során többes jelölés esetén amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50% + 1 hányadát, úgy második fordulót kell tartani. A második fordulóban csak az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt indulhat. Ha a jelöltek valamelyike a második fordulóban sem szerzi meg az előírt szavazati arányt, úgy a javaslatot elvetettnek kell tekinteni, és új listát kell állítani, majd az előző szabályok szerint új választást tartani.
• A bizottságok tagjainak megválasztásakor a listán szereplő személyek közül - a felállítandó bizottság létszámának megfelelően - a legtöbb szavazatot kapott személyek tekintendők megválasztottnak.

1.6/ A választott tisztségviselőket az ügyvezető kivételével 4 évre választja a közgyűlés. A mandátum lejárta után folyamatosan a tisztségviselők újra választhatók.

1. 7/ A közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a közgyűlés határozatait is tartalmazza. A jegyzőkönyvet a levezető elnök írja alá, és két, az ülésen mindvégig jelen lévő tag hitelesíti. A jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalát biztosítani kell.
 

2./ Elnökség, elnök

2. 1/ Az elnökség 7 főből áll:

• elnök
• ügyvezető elnök
• + 5 fő tisztségviselő,
  mind a 7 fő közgyűlés által választott.

2. 2/ Az elnökség a közgyűlések közötti időszakban:

• biztosítja az egyesületi munka folyamatosságát,
• felelős a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért,
• gondoskodik az egyesületi iroda létrehozásáról és működtetéséről,
• beszámoltatja az ügyvezető elnököt.
• az elnök javaslatot tesz a tenyésztésvezető személyére, melyet az elnökség fogad el

2. 3/ Az Egyesület Elnöksége üléseit szükség szerint tartja, összehívásáról az elnök gondoskodik. Határozatképes, ha azon legalább 4 elnökségi tag részt vesz, döntéseit szótöbbséggel hozza. Egyenlő szavazat esetén az Elnök szava dönt. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni.

2. 4/ Az elnök és az elnökség munkájáért a közgyűlésnek tartoznak felelősséggel, az elnököt munkájában az ügyvezető elnök segíti, aki egyben az elnök távollétében a helyettesítését is ellátja.

2. 5/ Az elnök feladatai:

• Ellátja az egyesület általános képviseletét
• összehívja és levezeti a közgyűlést és az elnökségi ülést
• javaslatot tesz az ügyvezető elnök személyére a közgyűlésnek
• irányítja és ellenőrzi az egyesületi iroda tevékenységét
• biztosítja az egyesület törvényes és alapszabályszerű működését

2. 6/ Az elnökség tenyésztői munka területén megalkotja az egyesület tenyésztési programját, melynek részeként

• létrehozza és működteti a küllemi bírálati rendszert,
• megalkotja a Magyar Sportló Méneskönyv szabályzatát, ezen belül kialakítja a kancaminősítés, a tenyészmén engedélyezés és használat, a csikó minősítés szabályait és rendszerét,
• megalkotja a kiállítások és tenyészszemlék szabályzatát, azt folyamatosan karbantartja és fejleszti, javaslatot tesz a tenyésztéspolitikai koncepció kialakítására, részt vesz a lótenyésztést érintő jogszabályok előkészítő munkáiban. Az elnökség tagjai részt vesznek a kiállítások és tenyészszemlék szakmai előkészítő munkálataiban, ott a bizottság tagjai, vagy az általuk erre felkért személyek végzik a bírálatot.

2. 7/ Az elnökség marketing feladatokat is ellát, melynek során reklámozza az egyesület tagjai által tenyésztett fajtát, elősegíti a fajta piacra jutását, mely munkája során

• megalkotja a központi értékesítési adatbank szabályzatát,
• árveréseket szervez,
• hazai és nemzetközi reklámtevékenységet folytat.

2. 8/ Az elnökség tagjai munkájukat társadalmi munkában végzik.
 

3./ Felügyelő Bizottság:

3. 1/ Az egyesület általános ellenőrző szerve. Legalább 3 tagú, élén a Felügyelő Bizottság elnöke áll, akiket a közgyűlés választ. Üléseit szükség szerint tartja, de minimum évente egy alkalommal.
Üléseit Elnöke a napirendi pontokat tartalmazó írásbeli meghívóval hívja össze, határozatképességéhez valamennyi tag jelenléte szükséges.

Ügyrrendjét maga állapítja meg, határozatait szótöbbséggel hozza, üléseiről jegyzőkönyv készül.

3. 2/ Feladatai:

• Az egyesület szervei és az egyesületi iroda működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügy vizsgálata.
• Ellenőrzi az Alapszabályban és az egyesületre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerinti működést, a közgyűlés határozatainak végrehajtását. Felhívja az elnökség figyelmét, hogy a jogszabályoknak, az Alapszabálynak vagy más szabályzatoknak megfelelően járjon el.
• Indítványozhatja a közgyűlés és az elnökség összehívását.
• Hivatalosan véleményezi az egyesület gazdálkodási tevékenységét.

Tevékenységéről évente beszámolni köteles a közgyűlésnek.

3. 3/ Elnöke és tagjai az egyesület más vezető szerveiben tisztséget nem tölthetnek be.

3. 4/ Elnöke és tagjai munkájukat társadalmi megbízatásként végzik.
 

4. Egyesületi iroda:

4. 1/ Az egyesület általános hatáskörű ügyintéző, végrehajtó szerve, vezetését az ügyvezető látja el. Dolgozói az egyesülettel munkaviszonyban álló alkalmazottak.

4. 2/ Dolgozóinak létszámát az ügyvezető javaslatára az elnök előterjesztése alapján az elnökség határozza meg.

4. 3/ Éves költségvetéséről a közgyűlés dönt.
 

5. Ügyvezető elnök:

5. 1/ Az ügyvezető elnök személyét az elnök terjeszti a közgyűlés elé, mely határozatlan időre választja meg.

5. 2/ Az ügyvezető elnök társadalmi munkában látja el a feladatát.

5. 3/ Az ügyvezető elnök az egyesületi iroda vezetője, aki egy személyben irányítja az iroda munkáját. Hatáskörébe tartozik:

• a közgyűlés, az elnökség, a felügyelő bizottság és az elnökség elé kerülő előterjesztések előkészítése,
• a tenyésztési program és a tenyésztői bizottság határozatainak megfelelően vezeti az egyesület tenyésztői munkáját,
• a részére biztosított utalványozási jogkör gyakorlása,
• az alapszabályban meghatározott körben az egyesület képviselete,
• az egyesület rendezvényeinek szervezése, - felel az egyesület szabályszerű működéséért és gazdálkodásáért,
• alkalmazza a munkavállalókat, ellátja a munkáltatói feladatokat.

5. 4/ Munkájáért a közgyűlésnek, két ülés között az elnökségnek tartozik felelősséggel. Az egyesületi iroda működéséről évente köteles a közgyűlésnek beszámolni.

5. 5/ Megbízatása megszűnik:

• munkaviszonya megszűnésével,
• amennyiben az elnök kezdeményezésére a közgyűlés visszahívja.

Vissza a lap tetejére

VII. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA

1. 1/ Az egyesület működésre vonatkozó részletes szabályokat az egyesület ügyrendje határozza meg, melynek elfogadásáról és módosításáról az elnökség dönt.
1. 2/ Az egyesület éves költségvetés alapján valósítja meg jelen alapszabályban meghatározott feladatait.
1. 3/ Az egyesület nyereséget nem képez, éves bevételének a költségeken felüli részét az egyesületi iroda és az egyesületi tevékenységben kiemelkedő tagok /jogi személy képviselői/ jutalmazására, illetve a következő évi feladatok megvalósítására fordíthatja, a közgyűlés döntésének megfelelően.
1. 4/ Az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az egyesület által alkalmazott, szakképzett, a vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelelő külső személy /gazdasági vezető/ vagy erre jogosult szervezet végzi.
A gazdasági vezető felel:

• az egyesület vagyonának kezeléséért,
• a számlák, könyvviteli és pénzügyi nyilvántartások, a pénzforgalom szabályszerű és szakszerű vezetéséért, intézéséért,
• az ügyvezető elnökkel együtt az egyesület gazdálkodásának jogszerűségéért,
• az ügyvezető elnökkel együtt előkészíti az éves költségvetést.

Vissza a lap tetejére

VIII. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS BEVÉTELEI

• tagdíj,
• adományok, kamatok,
• az állattenyésztés fejlesztését szolgáló állami támogatások és alapok célirányos felhasználása, illetve átadása tagjai részére,
• az egyesület alapszabályszerű tevékenységéből, szolgáltatásaiból, vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
• ingatlanok és ingóságok.

Az egyesület tevékenységével kapcsolatban keletkezett tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Vissza a lap tetejére

IX. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

1. 1/ Az egyesületet harmadik személlyel szemben a bíróság és más hatóság előtt az egyesület elnöke jogosult képviselni. Az elnök akadályoztatása esetén írásbeli felhatalmazása alapján az ügyvezető elnök látja el a képviseletet. Az elnök képviseleti jogköre harmadik személlyel szemben érvényesen nem korlátozható.
1. 2/ Az egyesületet az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnök írásbeli meghatalmazása alapján más személy is képviselheti.
1. 3/ Az alapszabály erejénél fogva az ügyvezető elnök jogosult képviseletre, döntéshozatalra és aláírásra az alábbi jogkörben:

• a közgyűlés által jóváhagyott gazdálkodási terv végrehajtásával kapcsolatos valamennyi szerződés megkötése,
• - egyesületi bevételt eredményező, terven felüli minden olyan szerződés megkötése, amelyből származó egyesületi kötelezettség az Egymillió forintot nem haladhatja meg,
• - kötelezettség vállalást nem tartalmazó levelezés, kivéve azt a kört, amelyet az elnök az ügyrendben magának tart fenn.

1. 4/ Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezés mindenkor a két jogosult személy - ügyvezető és gazdasági vezető - együttes aláírásával történik.

Vissza a lap tetejére

X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv szabályai, valamint az 1989. évi II. törvény rendelkezései irányadók.

Vissza a lap tetejére

1999. április

Tenyésztési szabályzat

MAGYAR SPORTLÓTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE

TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZATA

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ
II. A TENYÉSZKANCA ÁLLOMÁNY MINŐSÍTÉSÉNEK RENDSZERE
(KANCABÍRÁLATI SZABÁLYZAT)
III. FEDEZŐMÉNEK BEOSZTÁSA A TENYÉSZTÉSBE
IV. MSLT LÓBÍRÁLATI SZABÁLYZAT
V. MSLT KANCA SAJÁT TELJESÍTMÉNY VIZSGA

Budapest, 2000. január 1.

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

A tenyésztési szabályzat célja
A sportállomány minőségi fejlesztése érdekében a tenyésztői munka rendszerezése, mely magában foglalja a tenyésztési és nyilvántartási feladatokat.

A magyar sportló fogalma
A magyar sportló (MSL) nemes, tetszetős küllemű, szilárd szervezetű hátas- és fogatló. Magyar sportlónak tekinthető az a ló, mely megfelel a fajta méneskönyvi követelményeinek.

A kancaállomány nyilvántartása
Az egyesületi kancaállományt az MSLT a II. sz. mellékletben rögzített feltételek alapján tartja nyilván. A közhitelűség biztosításának érdekében valamennyi nyilvántartott kancát a vonatkozó állami szabvány sze-rinti ellenőrzésben kell tartani. A törzskönyvi ellenőrzésbe-vétel a tulajdonos kezdeményezésére történik.

Az MSLT méneskönyvébe való felvétel követelményei:

• A párosítási javaslat alapján a tenyésztésbe állítás szándékának kinyilvánítása.
• Minimum 3 éves kor.
• Hiteles 4 ősi soros származási lap, melyen tulajdonosként az egyesületi tag van feltűntetve.
• A pedigrében minden melegvérű fajta elismert.
• A származási lapon 12,5%-nál több ismeretlen nem lehet. 25%-ban ismeretlen már csak előméneskönyvi kanca.
• Idegen fajtájú kanca is felvehető a méneskönyvbe.
• A kanca bírálata az egyesület vezetése által jóváhagyott 100 pontos MSLT bírálati lapon kell, hogy történjen. A méneskönyvbe csak az egyesület által szervezett, nyilvános bírálaton részt vett kanca kerülhet. (Származási lappal csak a tagságbavétel történik, a méneskönyvi regisztrációhoz küllemi bírálat szükséges).
• Küllem: minimális méretek: 158 cm bottal és minimum 50 pont elérése a 100 pontos bírálat szerint.
• Saját teljesítmény: a méneskönyvbe kerülésnek saját teljesítmény követelménye nincs.

Előméneskönyv
12,5%-nál több ismeretlent tartalmazó származási lap alapján a kancák előméneskönyvbe kerülhetnek. Továbbá a küllemi bírálaton 50 pontot el nem ért kancák szintén csak előméneskönyvben regisztrálhatók. Előméneskönyvi kancának a csikója nem bélyegezhető fajtajelre, koronára. Ilyen csikó a köztenyésztés egyedi megyejeles bélyegzését kaphatja.

A tenyészkanca-állomány minősítése
Származás, küllem, STV és az ivadékok alapján a kancákat az egyesület kategóriákba sorolja. A kancák bírálatát minden esetben a tulajdonosnak kell kezdeményeznie. A minőségi kategóriákba való besorolásról a kancabírálati szabályzat rendelkezik.

Fedezőmének elismerése a tenyésztésben
E témában a Fedezőmének beosztása a tenyésztésbe c. fejezet rendelkezik. Az egyesület "Tenyésztési enge-dély"-e alapján a hivatalos törzskönyvező szervezet szerződést köt a méntulajdonosokkal.
A mének felállítási helyéről magánmén esetén a tulajdonos, állami mének esetén az elnökség és az MLLSz tenyésztési bizottsága dönt. Az egyesület minden év január 30-ig közreadja a tagok felé az adott évre fedez-tetésre engedélyezett és ajánlott mének jegyzékét a felállítási hely feltűntetésével.

Párosítás
Valamennyi, tagságban regisztrált kancáról február 15-ig a tulajdonosnak párosítási tervet kell készítenie, és azt az egyesületnek megküldeni. A szakszerű párosításhoz az egyesület a tag kérésére tanácsot ad, illetve segítséget nyújt. A párosítási terv bejelentése az egyesület által kiküldött adatlapon történik, mely egyúttal az év eleji létszámegyeztetést is szolgálja. Ezen létszámegyeztetés szerint számlázza ki az egyesület az éves kancadíjat. Az év folyamán történő állományváltozást mielőbb jelezni kell az egyesület fele.

Fedeztetés
A fedeztetési idény január 1-től december 31-ig tart. A természetes fedeztetés mellett a friss és mélyhűtött spermás termékenyítés - a vonatkozó előírások megtartásával - egyaránt elfogadott.
Meg kell azonban jegyezni, hogy szakmailag a március 1. és június 30. és az október 15. és november 15. közötti fedeztetések javasoltak.

A mesterséges termékenyítés
Mesterséges termékenyítésre minden, a sportló-tenyésztésben engedélyezett mén használható. A mestersé-ges termékenyítésre kijelölt mének számára azonban a kötelezően előírt a mesterséges termékenyítés.
A mesterséges termékenyítést végző személynek rendelkeznie kell az illetékes törzskönyvező szervezet "Fedeztetési jegyzőkönyv"-ével, melybe köteles a termékenyítést az előírtaknak megfelelően bejegyezni. Ugyancsak köteles a fedeztetett kanca tulajdonosát "Fedeztetési jegy"-gyel ellátni. A csikók származását vérvizsgálattal kötelező ellenőrizni. Ezen intézkedések be nem tartása esetén a csikót sem az egyesület, sem a törzskönyvező szervezet nem ismerheti el, származási lap kiállítására, illetve bélyegzésre nem kerülhet sor.

Fedeztetés, ellés, csikóbejelentés
A fedeztetéseket a törzskönyvező szervezet képviselője (a megyei lótenyésztési felügyelő) jelenti az egyesü-letnek.
A kanca ellését, vetélését a tulajdonos az eseményt követő 8 napon belül köteles bejelenten a törzskönyvező szervezetnek az "Ellésbejelentő" nyomtatványon. Az ellésbejelentő lapon fel kell tűntetni a csikó születési dátumát, nemét, tartási helyét. Amennyiben a csikó adatai nem egyeznek az ellésbejelentőn szereplőkkel, úgy a csikó nem kerülhet bélyegzésre.
A csikónyilvántartás a bélyegzések elvégzése után a méneskönyvben hozható nyilvánosságra a kanca tenyészeredményeként.
Az egyesülettől csikószámot kérni az adott évben született csikóra a bélyegzést végző megyei lótenyésztési felügyelőnek az illetékessége. A tárgyévben született csikókra számot kérni a tavaszi, illetve a nyári ellések-nél december 31-ig, őszi ellések esetén a következő év március 31-ig lehet. Az egyesület kizárólag a csikó-szám igénylésekor tagsági viszonyban szereplő kanca csikójára adhat sorszámot.

A csikók azonosítása, leírása, egyedi tartós megjelölése
Azonosításra és bélyegzésre a csikó anyja alatt kerül sor a születés évében (kivéve: őszi ellés). A csikót a törzskönyvező szervezet képviselője azonosítja és szabvány szerint megjelöli.
Bélyegzés előtt a származás hitelességét vérvizsgálattal kell megerősíteni. A vérvizsgálatot a kanca tulajdo-nosának terhére az erre kijelölt laboratórium végzi.
Egyesületi nyilvántartásban szereplő kanca és az egyesület által engedélyezett vagy ajánlott mén után szüle-tett csikók bélyegzése:

nyeregtájék bal oldalára:		fajtajel (korona)
		alá: csikószám
nyeregtájék jobb oldalára:		születési év utolsó két számjegye.

Egyéb esetekben a köztenyésztésben alkalmazott rendszer szerint kell eljárni.
(2001-től kizárólag a küllemi bírálaton megfelelt kanca csikója kaphat koronás bélyegzést.)

Az MSLT csikók méneskönyvi elnevezése
Valamennyi csikó használati nevet kell, hogy kapjon, melyet a tulajdonos az ellésbejelentő lapon terjeszt elő.
Pályán futott telivérek és sportban szereplő lovak megtartják a "sportnevüket". Ha valamilyen okból névvál-toztatásra kerül sor, a régi nevet is fel kell tűntetni a hivatalos okmányokon és a származási lapon. (A pon-tos adatnyilvántartás érdekében a névváltoztatást ha lehet, kerüljük.)
A használati név elfogadása megtagadható, ha

• a védett nevek listáján szerepel,
• valamely fajta vagy törzs neve,
• személyt vagy jó ízlést sért,
• 15 betűnél hosszabb,
• már 3 azonos nevű ló van a méneskönyvben.

Az elnökség tenyésztési feladatai:
az egyesület tenyésztési munkájának egységesítése. összehangolása, a tenyésztők munkájának segítése, szaktanácsadás, rendezvények szervezése stb.
A tenyészszemléken bíráló bizottság tagjait az elnökség kéri fel. Feladatuk visszavonásig érvényes.
Bírálatok: az egyesületi rendezvényeken a bírálatokat 3 fő végzi. A bírálatok kapcsán felmerülő fellebbvite-li kérdéseket az elnökségből alakult 3 tagú bizottság (+ 1 fő, a témában speciális külső szakember) tárgyalja.
Tenyésztéssel kapcsolatos fellebbviteli kérdésekben a Fellebbviteli Bizottság dönt.

A Fellebbviteli Bizottság:
Az Elnökségből alakult 3 tagú bizottság, plusz egy fő, a szakterületnek megfelelő külső szakember. A bizottság a döntéseit egyszeri szótöbbséggel hozza meg.

Az elnökség tenyésztéssel kapcsolatos feladatait az Alapszabály 2/6. pontja tárgyalja.

Vissza a lap tetejére

II. A TENYÉSZKANCA ÁLLOMÁNY MINŐSÍTÉSÉNEK RENDSZERE
(kancabírálati szabályzat)

A tenyészkanca állomány felmérése, valamint az ezen keresztül történő minősítés elengedhetetlenül szüksé-ges a minőségi tenyésztői munka fejlesztéséhez.

A kancák minősítése az alábbi szempontok alapján történik.

1/ Küllem
2/ Saját teljesítmény
3/ Ivadék és anyai féltestvér eredményei alapján

1/ Küllem alapján történő minősítés

A 100 pontos küllemi bírálat (lásd: MSLT lóbírálati szabályzat IV. sz. melléklete) alapján elért pont-számoknak megfelelően a kancát

A, B, C, illetve D minősítést kap a következők szerint:

A		81 -100 pont
B		75 - 80 pont
C		65 - 74 pont
D		50 - 64 pont

(50 pont alatti minősítésű kanca csak előméneskönyvben regisztrálható, csikója nem kap koronás bélyeg-zést).

2/ Saját teljesítmény vizsga alapján a következő kategóriákat különböztetjük meg:

2.1/ a, b, c és d.
A központi saját teljesítmény vizsga alapján az MSLT a 3 és 4 éves kancákat a, b, c és d kategóriákba sorolja (lásd: MSLT kanca STV kiírást és a kanca STV bírálati lapját, V. sz. melléklet).
2.2/ Versenyeredményeik alapján a tenyészkancák minősítése a következő kategóriák szerint történik: elit, I., I/II.
2.3/ Sajátteljesítmény alapján a központi kaposvári kancavizsgán elért "a" besorolás

I/II., a "b" besorolás II. minősítési kategóriát ad.

Díjugratás

Elit kategória:

• nehéz (A/3) kategóriában (felnőtt bajnokság döntőjében) I.-III. vagy
• CSI-B verseny nagydíjában I.-III. vagy
• CSI-A, CSI-O és annál magasabb kategóriájú verseny bármely versenyszámában I.-III. helyezés vagy
• 0 hibapontos eredmény ezeken a pályákon

I. kategória:

• nehéz (A/3) kategóriában (felnőtt bajnokság döntőjében) IV.-VI. vagy
• közép (A/2) kategória döntőjében I.-III. vagy
• CSI-B bármely számában I., nagydíjában IV.-VI. vagy
• CSI-A, CSI-O bármely versenyszámában IV.-VI. vagy
• a 8 évesek tenyészversenyének döntőjében I.-III. vagy
• a Mezőhegyesi Nemzetközi Kanca- és Ménverseny Kanca II. versenyszámának döntőjében I.-III. helyezés vagy
• maximum 4 hibapontos eredmény ezeken a pályákon

I/II. kategória:

• a 8 évesek tenyészversenyének döntőjében IV.-X. vagy
• a 7 évesek tenyészversenyének döntőjében I.-VI. vagy
• a Mezőhegyesi Nemzetközi Kanca- és Ménverseny Kanca II. döntőjében IV.-VI. helyezés.
• a központi kancavizsgán "a" minősítést elért kanca
• kezdőlovak (A/1) döntőjében 1-6. helyezés vagy
• maximum 8 hibapontos eredmény ezeken a pályákon

II. kategória:

• központi kancavizsgán "b" minősítést elért kanca

Military

Elit kategória:

• minimum C kategóriás felnőtt bajnokság döntőjében I.-III. helyezés, illetve ennek megfelelő nemzetközi eredmény.

I. kategória:

• minimum 1 C kategóriás felnőtt bajnokság döntőjében IV.-VI. helyezés, vagy B kategóriás verseny I-V. helyezés, illetve ennek megfelelő nemzetközi eredmény.

I/II. kategória:

• minimum 1 A kategóriás haladó versenyen I.-VI. helyezés.

Díjlovaglás

Elit kategória:

• minimum 1 S kategóriás bajnoki döntő I.-III. helyezés vagy ennek megfelelő nemzetközi ered-mény.

I. kategória:

• S kategóriás versenyen IV.-VI. helyezés vagy
• M kategóriában I.-III. helyezés vagy
• hasonló szintű nemzetközi eredmény.

I/II. kategória:

• L kategóriában I.-III. helyezés vagy
• M kategóriában I.-VI. helyezés vagy
• ennek megfelelő nemzetközi szereplés.

Fogathajtás

Elit kategória:

• országos bajnokságon I.-III. helyezés vagy ennek megfelelő nemzetközi eredmény.

I. kategória:

• országos bajnokságon IV.-VI. helyezés vagy ennek megfelelő nemzetközi eredmény.

I/II. kategória:

• országos bajnokságon VII.-X. helyezés vagy ennek megfelelő nemzetközi eredmény.

 

Kancák osztályba sorolása ivadékai és anyai féltestvérek eredményei alapján

Ivadékaik versenyeredménye alapján a kancákat a következő osztályokba soroljuk: elit osztály, I. osztály, I/II. osztály és II. osztály.

Díjugratás

Elit osztály:

• a kancának legalább egy elit és egy I. kategóriájú vagy egy elit és 2 I/II. kategóriájú ivadéka le-gyen. A közép kategória feltételeinek megfelel, ha a kancának
• minimum 2, fedeztetési engedéllyel rendelkező ivadéka vagy
• minimum 2, a központi kancavizsgán a, illetve b kategóriába sorolt ivadéka vagy
• egy fedezőmén ivadéka és egy kancavizsgán a, illetve b kategóriába sorolt ivadéka vagy
• egy elit kategóriás anyai féltestvére van.

I. osztály:

• legalább egy I. és egy I/II. kategóriájú ivadéka legyen. A I/II. kategória feltételeinek megfelel, ha a kancának
  • egy fedezőmén ivadéka vagy
  • kancavizsgán a, illetve b kategóriába sorolt ivadéka vagy
  • egy I. kategóriájú anyai féltestvére van,
• elit osztályú kanca kancaivadéka, mely legalább külleme alapján B minősítést ért el, és a köz-ponti kancavizsgán a, vagy b kategóriába sorolt.

I/II. osztály:

• a kancának legalább egy I/II. kategóriás ivadéka legyen vagy
• I. osztályú kanca kancaivadéka mely legalább külleme alapján C minősítést ért el, és a központi kancavizsgán a, b, vagy c kategóriába sorolt.

II. osztály:

• a központi kancavizsgán a vagy b kategóriát elért 3-4 éves kanca, mely ezen kívül A vagy B minősítésű küllemmel rendelkezik.

Miltary

Elit osztály:

• legalább egy B és egy C kategóriában I.-III. helyezett ivadéka legyen vagy
• ennek megfelelő nemzetközi eredményű ivadéka.

I. osztály:

• legalább egy B és egy A kategóriában I.-III. helyezett ivadéka legyen vagy
• ennek megfelelő nemzetközi eredményű ivadéka.

I/II. osztály:

• legalább egy kezdő A kategóriában I.-III. helyezett ivadéka legyen.

Díjlovaglás

Elit osztály:

• legalább egy S és egy M kategóriájú I.-III. helyezett ivadéka legyen országos bajnokságon vagy
• hasonló szintű nemzetközi versenyen.

I. osztály:

• legalább egy M és egy L kategóriában I.-III. helyezett ivadéka legyen országos bajnokságon vagy
• hasonló szintű versenyen.

I/II. osztály:

• legalább egy L kategóriában I.-III. helyezett ivadéka legyen.

Fogathajtás

Elit osztály:

• országos bajnokságon vagy hasonló szintű nemzetközi versenyen I.-III. helyezett ivadéka legyen.

I. osztály:

• országos bajnokságon vagy hasonló szintű nemzetközi versenyen IV.-VI. helyezett ivadéka legyen.

I/II. osztály:

• országos bajnokságon vagy hasonló szintű nemzetközi versenyen VI.-X. helyezett ivadéka legyen.

A fentiekben leírt összes minősítendő kancánál az alapvető küllemi kritérium a következő:

Elit osztályú minősítést a 100 pontos küllemi bírálat alapján minimum B kategóriába sorolt kanca kap-hat.
I. osztályú kanca minimum C küllemi kategóriájú ló lehet.
I/II. osztályú besorolást minimum D kategóriájú kanca kaphat.
Amely egyed ezen küllemi kritériumoknak nem felel meg, azt a saját teljesítménye és az ivadékai telje-sítménye sem jogosítja fel felsőbb osztályba sorolásra.

Kancavizsga eredményének tekintetében kizárólag a kaposvári központi STV az elfogadott.

Egyéb rendelkezések:
Az elit, I. és I/II. osztályzatot valamint az elit kategóriát elért kancát premizálásra javasolja az elnökség, amennyiben a szóban forgó egyed ajánlott méntől megállapított vemhes.

Vissza a lap tetejére

III. FEDEZŐMÉNEK BEOSZTÁSA A TENYÉSZTÉSBE

Az MSLT a következő csoportba sorolt sport fajtájú méneket fogadja el tenyészménként, melyek mestersé-ges termékenyítő állomásra is beoszthatók.

Engedélyezett mének

Mindazon mének, melyek az MSLT által kidolgozott teljesítményvizsgálati kódexben leírt Mén STV. I. vizsgát eredményesen letették az OMMI valamely teljesítményvizsgáló állomásán (Parád, Nagycenk). Az STV I. eredményes letétele után ideiglenes fedeztetési engedélyt kapnak azzal a feltétellel, hogy egy éven belül az STV II.-t is eredményesen leteszik. Az STV II.-től abban az esetben lehet eltekinteni, ha a ménnek A/1 kategóriában 3 alkalommal, 3 különböző versenyen legfeljebb 8 hibapontos vagy annál jobb eredménye van. Díjlovagló, military és fogathajtás szakágakban a fentieknek megfelelő szintű versenyeredmények a mérvadóak.

Ajánlott mének

A sportló-tenyésztés fejlődése érdekében elengedhetetlen, hogy különösen a mesterséges termékenyítésben részt vevő, várhatóan nagy létszámú ivadékokat létrehozó mének képességét és készségét megismerjük, és azokat a méneket részesítsük előnyben, amelyek az elvárásoknak megfelelnek. E cél érdekében az MSLT kidolgozta az ajánlott mének csoportjának kritériumait. Mindazon hazai és import mének ebbe a kategóriá-ba kerülnek, melyek küllemi bírálatuk során minimum B minősítést kapnak és életteljesítményük alapján (saját teljesítmény, ivadékok teljesítménye, illetve oldalági rokonok teljesítménye) megfelelnek a követel-ményeknek.

1. Ide soroljuk a Nyugat-Európában sikeres ménvizsgát tett méneket, melyeknek az egyesület bírálói és az elnökség fedeztetési engedélyt ad.
2. Sportteljesítményük alapján az alábbiak szerint sorolhatók a mének az ajánlott kategóriába:

Díjugratás:
   • Ha az elit vagy I. kategória követelményeinek megfelelnek (lásd a kancáknál leírt elit ill. I/II. kategóri-át).

Military:
   • nehéz (C) kategóriájú versenyeken legalább három I.-III. helyezés valamelyikének elérése.

Díjlovaglás:
   • S kategóriában elért legalább I-III. helyezés.

Fogatsport:
   • országos és hivatalos nemzetközi versenyen legalább három I.-III. helyezés valamelyikének el-érése.

Ménvizsgát tett mének tehát, a fentiekben leírt sportteljesítmény alapján, az el nökség javaslatára kerülhetnek az ajánlott mének közé.

3. 3. Saját teljesítmény hiányában azok a mének, amelyek ivadékaik versenyeredményei alapján az apamének összesített rangsorában (OMMI) I.-VI. helyezést értek el, ajánlott mének.

   Angol telivér mén és arab mén a sportló-tenyésztésben

   • engedélyezett ménként abban az esetben kerülhet felállításra, ha a bíráló bizottság és az el-nökség küllem, származás és mozgás alapján a sportló-tenyésztés számára szükségesnek, javító hatásúnak ítéli meg,
   • ajánlott mén kategóriába kerül a mén, ha külleme és mozgása alapján az egyesület bíráló bi-zottsága az elnökséggel egyetértésben azt engedélyezi, továbbá a minimum B minősítésű küllemi bírálatot, továbbá STV II. vizsgát sikeres leteszi, vagy A/1 kategória 3 különböző versenyén a 8 hibapontos vagy annál jobb teljesítményt ér el.

Egyéb rendelkezések

Amennyiben egy, bizonyíthatóan rendkívüli tenyészértékkel rendelkező mén a fenti követeleményeknek elfogadható indokok miatt (pl. maradandó sérülés) nem tud eleget tenni, az MSLT elnöksége a tulajdonos írásbeli kérelmére tenyésztési engedélyt adhat a ménnek.

Az engedélyezett és az ajánlott mének listáját az egyesület elnöksége évente felülvizsgálja, illetve javaslatot tesz a listára kerülésre.

A mén engedélyezett kategóriában maradhat, ha 10 éves koráig vagy 6 tenyészéve alatt született ivadékai a következő követelmények valamelyikének eleget tesznek:

• küllemi bírálaton részt vett ivadékai közül legalább 4 egyed minimum B kategóriás minősítést kapott vagy
• minimum 1 sikeres ménvizsgát tett ivadéka van vagy
• minimum 2 kancaivadéka saját teljesítmény vizsgán minimum b minősítést kapott vagy
• minimum 4 ivadéka B/2 kategóriában maximum 4 hibapontos vagy más szakágban hasonló szinten ért el eredményt.

A mén ajánlott kategóriában maradhat, ha 10 éves koráig vagy 6 tenyészéve alatt született ivadékai a kö-vetkező követelmények valamelyikének eleget tesznek:

• küllemi bírálaton részt vett ivadékai közül legalább 8 egyed B kategóriás minősítést kapott vagy
• minimum 2 sikeres ménvizsgát tett ivadéka van vagy
• minimum 3 kancaivadéka saját teljesítmény vizsgán minimum b minősítést kapott vagy
• minimum 1 ivadéka az 5 évesek championátusára kvalifikálja magát.

Amennyiben a fent leírt feltételek egyikét sem teljesítette a mén vagy ivadékai, úgy fedeztetési engedélye visszavonandó, illetve egy kategóriával lejjebb sorolandó.

Vissza a lap tetejére

IV. MSLT LÓBÍRÁLATI SZABÁLYZAT

A küllemi bírálat szempontjai:

Az Egyesület, az általa regiszttrált lovak,csikók részére 3 féle bírálati lapot használ:

1. 1OO pontos (súlyozott) bírálati lap:

   Minden 3 éves kort betöltött ló részére. Tartalmazza a kategóriába sorolás szempontjait, valamint egy rövid , szöveges értékelést. (lsd.I.sz.mell.)
   A bírálati lap egy 3 példányos füzetben készül, egy példányt a tulajdonos a helyszínen kézhez kap.
   A második példány a méneskönyvi regiszter számára készül.
   A harmadik példány a számozott tömbben marad, mint alap regiszter.
   pl: ezen lap alapján a mén-kanca versenyen bírált Hospodár, a küllemi bírálaton elért 9O pontjával "A" karegóriás ménnek számít, kívánatos minősítéssel.

2. Leíró bírálati lap:

   Ez a tipus a szopós kortól 3 éves korig terjedő időszakra szól, mely alapján a csikók kerülnek rész-letes bírálatra. A csikókorban történő leíró bírálatot az indokolja, hogy a csikók 3 éves korig folya-matos és látványos átalakuláson mennek keresztül, így nem indokolt a pontozásos értékelés. (lsd.II.sz.mell.)

3. Lineáris bírálati lap:

   Ezt a tipust az Egyesület fakultatívan kívánja használni, azon mének ivadékainál, melyek száma várhatóan a tizet meghaladja.

Vissza a lap tetejére

V. MSLT KANCA SAJÁT TELJESÍTMÉNY VIZSGA

 

A Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesületének Kanca Sajátteljesítmény Vizsga Szabályzata

 
 

A Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesületének Kanca Sajátteljesítmény Vizsga Szabályzatának kiegészítése

 

Országos Kanca Sajátteljesítmény Vizsga

Nevezési lap

Letöltés

PDF Formátum